Minden számítógép esetében a nagyobb virtuális memóriának az az előnye, hogy a gép több programot tud futtatni egyszerre, mint amennyit az operatív fizikai memóriája megengedne. A megnövelt virtuális memória kibővíti az egyidejű multiprogramozás mértékét és javítja a CPU kihasználtságát. Továbbá lehető teszi, hogy a programok egymástól függetlenül használják a RAM-ot, így nem kell aggódnunk amiatt, hogy a kevésbé fontos programok elfoglalják a memóriakapacitást a fontosabb futtatások kárára.
Mindazonáltal a nagyobbra állított virtuális memóriának vannak hátrányai is. Ez a memóriatípus lassúbb, mint a fizikai, mert a merevlemezre írás és olvasás több időt vesz igénybe, semmint a kártyahasználat. A virtual memory sajnos növeli a lemezterhelést és valamelyest megrövidíti az SSD élettartamát. Titkosítási problémák miatt még ideiglenesen sem ajánlatos biztonság-érzékeny adatokat tárol benne. A VM nem helyettesíti a RAM-ot, csak kiegészíti.
De mi is valójában a virtuális memória?
Olyan számítógépes rendszer-technika, amely lehetővé teszi, hogy a komputerek hatékonyan kibővítsék a rendelkezésre álló fizikai memóriát. Alkalmazásával a gép képes átmenetileg elhelyezni a feldolgozandó adatokat vagy programokat a merevlemezen vagy más tárolóeszközön olyan esetben, amikor a RAM (Random Access Memory) kapacitása kevésnek bizonyul a futó folyamatok számához képest.
Lényege az oldaltárolás (paging) és az oldallapozás (paging) módszereken alapul. Oldaltárolás esetén az adatokat vagy a programokat kisebb egységekre, ún. lapokra osztják, amelyeket a merevlemezen tárolnak. Odallapozás során a rendszer az aktuálisan nem használt lapokat kiszorítja a fizikai memóriából, de szükség esetén visszatölti őket.
Amikor a számítógép egy olyan adatra vagy programra van szüksége, amely jelenleg a merevlemezen van tárolva, akkor az adatot visszatölti a fizikai memóriába, és folytatja a feldolgozást. Ez a folyamat láthatatlan a felhasználó számára, tehát nem tudja, hogy az adatok vagy programok épp a fizikai memóriában vagy a merevlemezen vannak-e.
Virtuális memória beállítása laptopon Windows 10 alatt
- Nyissa meg a Vezérlőpultot, és válassza a Rendszer és biztonság > Rendszer > Speciális rendszerbeállítások lehetőséget.
- A Speciális fülön kattintson a Teljesítmény beállításai gombra.
- A Teljesítmény beállításai ablakban válassza a Speciális fület, majd kattintson a Virtuális memória módosítása gombra.
- Törölje a jelölést a Rendszer kezelje a lapozófájl méretét jelölőnégyzetből, és válassza az Egyéni méret lehetőséget.
- Adja meg a lapozófájl kezdeti és maximális méretét megabájtban (MB). Általános szabályként javasolt a kezdeti méretet legalább a memória másfélszeresére, a maximális méretet pedig legalább annak háromszorosára állítani. Például, ha 8 GB memóriája van, akkor a kezdeti méret lehet 12288 MB, a maximális méret pedig 24576 MB.
- Kattintson az Állítsa be gombra, majd az OK gombra.
- Indítsa újra a számítógépet, hogy érvénybe lépjenek a változások.
Mindez nagyban segíthet egy még megbízhatóan működő használt laptop gyorsításában, ha kevés a memória a futtatni kívánt programokhoz. Azonban ez nem az egyetlen módszer, amivel felgyorsíthatja a készülékét. Továbbí tippek::
- Cserélje le a HDD merevlemezt SSD meghajtóra, ami sokkal gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé.
- Növelje a memória (RAM) mennyiségét, egy 8 > 16 GB bővítés csodát tesz.
- Tisztítsa ki a táskagépe hűtőrendszerét, hogy megakadályozza a túlmelegedést és a teljesítményvesztést.
- Távolítsa el a felesleges fájlokat, programokat, hogy felszabadítsa a tárhelyet és javítsa a rendszer stabilitását.
- Kapcsolja ki a Windows rendszerrel feleslegesen elinduló programokat és szolgáltatásokat (Skype, Viber…), hogy csökkentse a háttérben futó folyamatok számát.
- Frissítse az operációs rendszert és az eszközkezelő programokat a legújabb verziókra.
Keress rá a Google-ban:
- Megbízható használt notebook gyorsítása memóriabővítéssel
- Mit nyerünk a HDD>SSD cserével?
- Laptop töltő – PC szerviz honlapjának tartalma