Vizuális észlelés – digitális jel

mozgó állókép

Vizuális észlelés a digitális korban

vasarely műzeum budapest
Vasarely perspektívája

A 21. század nagy változásokat hozott az emberi észlelésben: a digitális fényképezőgépek, iphone-ok, az online megosztások, az Instagram és Pinterest stb. révén az analóg látvány digitális megörökítését célzó technológia szervesen beépült életünkbe. A környező világgal való kapcsolatunkat folyamatosan megszűrik a digitális médiumok.

A 19. században megjelenő fénykép jelentős momentum volt a vizuális kultúra történetében. Ez volt a kezdet a reprodukálható képek megjelenésében az egyedi műalkotásokkal szemben.

Egy festmény egyediségével közvetlenül kötődik környezetéhez, ám a reprodukálható képek megfosztják a festményt a környezetéhez fűződő sajátos viszonyától, ellehetetlenítik az eredetiség fogalmát, elmossák a határokat az egyedi alkotás és másolat között.

A másolataiban megjelenő műalkotás elrugaszkodik az eredeti kontextustól, lehetőséget ad számtalan értelmezésre.

Míg korábban a szemlélődő perspektívájában szerveződött a valóság, most a fényképezőgép megjelenése lehetővé teszi olyan információk rögzítését és kommunikálását, melyeket az emberi szem nem képes egyszerre felfogni. Ez megrengeti a perspektívával kapcsolatos hagyományos nézeteket. A fényképezőgép megmutatja, hogyan változhat az észlelt tárgy annak alapján, hogy hol és mikor vesszük szemügyre.

víz és cseppek látványa
A kimerevített pillanat

Ez egyúttal a festmények demisztifikálását vonta maga után. Az eredeti műalkotást már nem egyedülálló üzenete határozza meg, hanem egyedi tárgyként való létezése. A festmény értékét eredetiségének a bizonyítéka és az ennek megfelelő piaci ára fémjelzi, szemben mindazzal, amit a fényképezőgép reprodukálhatóvá tett.

A tulajdonjog és kézzelfoghatóság kérdése is felmerül a digitális tartományban. Az 1990-es években megjelent az internet,

a web és keresőprogramok az információ és képek demokratizálódását eredményezték.

A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem birtokolhatunk kizárólagosan elektronikus adatokat, digitális képeket, mint mondjuk egy festményt. A szerzői jogi törvények és minden védettség ellenére ma már elképesztő sebességgel áramolnak a képek az interneten, melyek letölthetőek és feltölthetőek, végtelen módon átalakíthatóak és megoszthatóak, ellenőrzésük és birtoklásuk már képtelen feladat lenne, holott tudunk számtalan esetről, amikor szerzői jogokra hivatkozva eltávolítanak valahonnan egy képet – erre az ezer másik helyen azonnal felbukkan.

Mivel a gyakorlatban emiatt semmilyen tulajdoni igény nem fűződhet a digitális képekhez, így értékük is csökken és a birtoklásuk iránti vágy is alábbhagy. A virtuális térben keringő képek mértéktelen számban történő szaporodása és fogyasztása a vizuális világra a bizalmatlanság bélyegét nyomja rá. A látványtengerben nem tudunk konkrét formákat megragadni, ezért a digitális képek révén szerzett észlelésünk a valóságról sokszor megbízhatatlannak, sőt, valótlannak tűnik.

A fénykép megjelenésének köszönhetően előtérbe kerül a másolat és háttérbe szorul az eredeti tárgy –

sokak számára könnyebben befogadható a művészet interneten keresztül, digitális reprezentációként, mint valós tapasztalatként.

Digitális térben a műalkotás értelme, értéke nem kötődik környezethez vagy bármilyen más tényezőhöz.

A modern technológia korában a reprodukálható képek már nem képezik anyagi tulajdon tárgyát, ezért újra kell gondolni a szempontokat, amik alapján értéket tulajdonítunk ezeknek.

moholy-nagy fotó
Moholy Nagy László klasszikus fotója

Az analóg fénykép magán hordozza elkészítésének a nyomait, fizikai bizonyíték a valóság egy sajátos pillanatáról. Jó esetben a szerző kézjegyét, stílusát is magán viseli. Akárhány példányban nyomtatják ki, megőriz valamit eredetiségéből. Sokan tarják úgy, hogy az igazi művészfotó az analóg és fekete fehér. Ezen a nézeten lassan átlép az idő, de az analóg fotózás is újra meg újra divatba jön, mert értékteremtő jellege magas mert páratlan az egyediségben és mert a valóságra vonatkoztatottsága közvetlenebb.

Ezzel szemben a digitális fénykép nem más, mint számítógépen feldolgozott elektronikus információ. A vizuális észlelés tárgya maga a digitális jel.

szelfi mona lisa
Készül a szelfi

Az analóg fotózás időt igényel, minden képpel meg kell dolgozni, ez egyfajta kézművesség, míg a világra vagy magunkra fordított okostelefonunkkal a tömeggyártásra állunk rá. Digitális formátumban a kép túl könnyen létrehozható, átalakítható (valamilyen szándék mentén manipulálható) és terjeszthető az interneten vagy akár multimédiás képpé alakítható, eredeti kontextusból kiragadva, új jelentésrétegekkel gazdagítva. Gondoljunk csak a futótűzként terjedő internetes MÉM-ekre, amelyek között akár a klasszikus festmények radikális átértelmezését is megtaláljuk.

A mai vizuális kultúrában a képek egy különálló virtuális térben és időben léteznek, sajátos esztétikai törvények alapján értelmezhetőek, a tárgy és a reprezentált kép közti kapocs már nem létezik, a forrás irrelevánssá válik, ahogy a valós és valótlan fogalmak is.

A fényképésznek nincs szüksége valós alanyokra, hiszen egy lenyűgöző valóságot szerkeszthet pusztán számítógépes grafikákból. A digitális eszközökkel gyártott multimédiás formátumokra való váltás átformálja a valósághoz fűződő viszonyunkat is, mely ezáltal sokkal képlékenyebbnek tűnik.

Nem a valós és valótlan kérdését illetően keletkezik szakadék, hanem a technológiailag közvetített virtuális világ és a közvetlen valóságos tapasztalat között.

A digitális médiumok által vizuális világunk sokrétűvé vált, egyre nehezebb határt vonni a virtuális és anyagi tartomány között. Az új generációk (Y, Z nemzedék) a képernyők előtt nőttek fel, könnyedén eligazodnak 2D és 3D között, észre sem véve a kettő között a különbséget.

Vizuális kultúránk kétdimenziós reprezentációkban gyökerezik: festményektől, analóg fényképészettől a digitális képalkotásig mindig ott volt a késztetés, hogy a környező világunkat egy hagyományos képben megörökítsük. Az új generáció a különböző médiumok egyesítését tűzi ki célul, hogy többé ne korlátozzanak minket a 2D, 3D, virtuális vagy materiális, analóg vagy digitális fogalmai.

Ez egy új dimenzió, melyhez nehezen rendelhető narratív kontextus.

Olvass tovább

Eredeti tartalom – Unique content

A Google az eredeti tartalmú weblapokat sorolja előre

eredeti tartalmú weblapokAki rendszeres figyelemmel kíséri a Google kulcsszavas listáinak a változását, gyakran jöhet zavarba. Nem mindig érhető sem első ránézésre, sem felületesebb vizsgálattal, hogy egyik honlap miért előzi meg a másikat. Persze a SEO-szakemberek ismerni vélik a legfőbb rangsorolási szempontokat, így akár álmukból felébresztve is felmondják a leckét. Ha a legfontosabb keresőszempont-csoportokat kell felsorolniuk, nagy valószínűséggel első helyre a honlap tartalmi értékeit, második helyre a webhely mögött álló linkprofilt teszik. Régebben ez inkább fordítva volt, gyenge és rosszul összerakott weboldal is lehetett első a Google keresőben, ha elegendően sok külső címről hivatkoztak rá szöveges hiperlink formájában. Ma azonban annyi kétségtelen, hogy a minőségi tartalom előbbre való a rangsorolásban, mint a linkháttér – ugyanakkor az is kétségtelen, hogy mindkettőre szükség van, külön-külön nem viszik sikerre a weboldalt. Ha az álmából felébresztett keresőmarketinges SEO-szakértő a szempontok sorolása előtt megihat egy kávét, akkor nem csupán két tényezőt fog említeni, hanem a két nagy csoporton belüli elvárásokat is számba veszi. Valahogy így:

1. a honlap maga

  • a honlap (főleg szöveges) tartalma
    • információkban gazdag
    • érdeklődésre tarthat számot
    • a téma kulcsszavaira nézve releváns
  • a honlap technikai jellemzői
    • feltérképezhetőség
    • gyors betöltődés
    • beágyazott elemek és attribútumaik
  • egyszerre tartalmi és formai megfelelés
    • keresőbarát jelleg
    • kulcsszavas reprezentáció

2. a linkprofil

  • a hivatkozó weboldalak magas értéke, autoritása
  • a hivatkozó weblapok magas száma
  • a hivatkozó honlapok és a hivatkozott oldal tartalmi összefüggései
  • a linkek relevanciája

Ezek mind-mind roppant fontos keresőszempontok, minél jobb teljesülésük esetén nő az előrejutás esélye, hiányuk esetében pedig romlik.

Ezt valóban nagyjából pontosan így tudják a szakmában jártasak, és természetesen nemcsak a címszavakat ismerik, hanem azt is pontosan tudják, konkrétan mi értendő az egyes pontok alatt és hogyan lehet ezeknek a honlapot megfeleltetni. Vagyis értenek a Google szempontú honlapoptimalizálás tudományához – és mégis előfordulhat, hogy a kulcsszavas találati rangsor élén szereplő weboldalakat vizsgálva nem tudnak választ adni arra, miért szerepel az egyik jobban, a másik meg kevésbé.

Erre nézve gyakran születnek új elméletek.

A forgalom nagysága mint rangsorolási tényező

Nemrégiben az egyik legnagyobb audit rendszer arra a következtetésre jutott, hogy nem a weboldal minősége és nem a linkprofil hatékonysága a legfőbb rangsorolási szempont, hanem a kérdéses oldal forgalma, látogatottsága. A nagy forgalmú weblapok akkor is megelőzhetik a gyérebb látogatottságúakat, ha tartalmuk gyengébb és linkprofiljuk kevésbé hatékony. Erre a következtetésre több tízezer oldal vizsgálatával nyert adatbázis elemzése alapján jutottak. Az eredményben fölösleges lenne kételkedni, ám szinte bizonyos, hogy vizsgálatuk tárgyát eleve az ismert nagyobb portálok, webshopok, információs oldalak képeztek, nem pedig a kisebb forgalmú szakmai honlapok, tematikus weboldalak, személyes blogok, netán speciális, tartalommarketing oldalak.

Egy-egy ilyen website olvasói forgalma szerény, de saját tárgyának kulcsszavaival ennek ellenére top helyezéseket szerezhet. Hogy ezeket valóban megszerzi-e, és meg tudja-e tartani őket, az nem annyira a kattintások számától, hanem valóban a honlap minőségétől függ.

És itt következik az a helyzet, amikor a látszólag teljesen azonos kvalitású weboldalak közti sorrend kialakulását illetően a szakember egy rövidebb elemzés alapján nem tudja az okokat feltárni.

A honlap tartalmára vonatkozó fenti felsorolásból ugyanis kimaradt az a szempont, mely már korábban is bírt jelentőséggel, mostanra azonban döntő befolyással lehet a helyezések alakulására nézve.

A tartalom eredetisége befolyásolja a Google-helyezést

Eredeti tartalom - Unique content
Eredeti honlaptartalom – Unique content

Az utóbbi időben egyre inkább úgy tűnik, a Google kereső algoritmusa igen alaposan megvizsgálja a webfelületekre kerülő tartalmak eredetiségét. Ha egy friss oldal fontosabb tartalmi elemeit korábban már indexelt más oldalakon is megtalálta, akkor a besorolásban még akkor is az adott tartalom régebbi közlője részesül előnyben a kulcsszavas a listára való pozíciókért folyó versenyben, ha esetleg kevéssé optimalizált, nem eléggé keresőbarát és nagy linkprofil sincs mögötte, viszont az adott tartalmat hamarább, elsőként közölte – minden további megjelenés másolásnak, utóközlésnek vagy akár plágiumnak minősülhet, és emiatt a nem eredeti tartalmat közlő weblap hátrább sorolódik, mint a közlési elsőséget magáénak tudó.

A legfontosabb keresőszempontok közé tehát feltétlenül fel kell venni ezt a pontot is:

  • a weboldal eredeti tartalma, tartalmának egyedi volta

Fontos hangsúlyozni, hogy ez valóban csak a tematikus leírásokra, szakmai oldalakra, netán személyes weblapokra vonatkozik. Mondjuk, ha egy irodalmi honlap Orwell 1984 című regényét ismerteti és a szerző nevére, valamint a regény címére keresve top helyezést ért el, akkor ugyanennek az ismertetésnek a közlésével már bármilyen erősen optimalizált más weboldal nem tud jobb helyezést szerezni. Vagy ha egy műszaki témákkal foglalkozó top website témája a laptop videókártya javítás, akkor ugyanazzal a technológiai leírással nem a jobban optimalizált, minden tekintetben keresőbarát és kívülről is támogatott weboldal lesz ennek a műveletnek a kulcsszavaival vezető, hanem az, amelyik az adott szakmai leírást elsőként közölte. Ha egy később indult honlap labdába akar rúgni ugyanezekkel a kulcsszavakkal, akkor merőben új, teljesen eredeti tartalommal kell próbálkoznia – természetesen a kulcsszavak és keresőkifejezések megfelelő reprezentációja mellett.

Más a helyzet például a hírportálok esetén. Hiába közli ugyanazt a híranyagot elsőként egy kis hírblog vagy szerény látogatottságú online magazin, hiába kerül akár az első helyre a hír címével – ha egy nagy hírportál jóval később is közli ugyanezt az anyagot, azonnal az élre kerül magas olvasottságának, presztízsének köszönhetően.

Megint más a helyzet webáruházakra nézve: ugyanazt a terméket ugyanazzal a leírással rengeteg webshop kínálhatja, a termék nevére keresve itt sem az első közlő lesz a nyerő, de még csak nem is a legnagyobb forgalmú online áruház, hanem valószínűleg az, amely egyfelől nagyobb felhasználói élményt, másfelől átláthatóbb és biztonságosabb vásárlói kondíciókat kínál az oda látogatóknak. Ha ezeket a külön algoritmusokkal vizsgált kvalitásokat még az általános gyári leírást kiegészítő egyedi tartalom is megerősíti, akkor az ilyen termék oldala sokkal jobb eséllyel indul a jó organikus pozíciókért folyó versenyben.

Az eredeti tartalom megléte vagy hiánya tehát sok esetben eldöntheti helyezések sorrendjét, top Google pozícióra aspiráló website nem lehet meg unique content nélkül, mint ahogy hatékony tartalommarketing tevékenység és elképzelhetetlen egyediség és eredetiség nélkül.


Kapcsolódó tematikus tartalmak: