Online tartalommarketing stratégia

online tartalom marketing stratégia
Taktikával kormányozzuk, de stratégiával hajtjuk a vállalkozást? Vagy mégsem?

Rövid távon jó a taktika, de hosszabb távon csakis a pontosan kidolgozott stratégia vezethet a  siker eléréséhez. Így tartja a közvélekedés, és nagyrészt a marketingszakma képviselői is ekként vélekednek. Úgy általában igazuk is lehet, azonban egy-egy speciálisabb területen, mint amilyen az online szféra, megfogalmazhatók ezzel ellentétes vélemények is. Jelesül: mivel az internet, a web és az online kommunikáció világában minden tartalom, jelenség és összefüggés eléggé efemer jellegű, ezért könnyen juthatunk arra következtetésre, hogy

az online tartalmak gyorsan változó, állandóan átrendeződő világában a gyors alkalmazkodás készsége és a jó taktikai érzék fontosabb, mint a hosszabb távra kidolgozok okos stratégiák.

Merthogy ahol a dinamikus változások rövid idő alatt átrendezhetnek nagyobb struktúrákat, akár az alapokat is felforgatva, ott bizony az ad hoc megoldások és a jól érzékkel adott azonnali spontán reakciók jobb eredményt hozhatnak, mint a nagy időközökre tervezett stratégia tervek. Az online világ nem mindenben és nem mindig követi a más területeken végzet megfigyelések és elemzések általános trendjeit, a változások gyakran váratlanul történnek, robbanásszerűen törhetnek be a piacra új szereplők és fenekestül felforgathatják a fontossági sorrendeket. A dolgok kiszámíthatóságába vetett hitt nagy bukásokhoz vezethet abban a szférában, amelynek a kiszámíthatatlanság a fő karaktere.

Az internetes tartalomkeresés

Ki gondolta volna tizenöt-húsz évvel ezelőtt, hogy az internetes tartalomkeresés, illetve az ennek való megfelelés (ennek tudománya a keresőmarketing) az online világban a piaci siker egyik, ha nem a legfőbb meghatározójává válik? Ki számíthatott arra, hogy mára egyetlen első hely a Google keresőben valamely cég – termék – szolgáltatás számára többet jelenthet az üzleti siker elérésében, mint tévéreklámokra elköltött busás összegek?

Az Y, de még inkább a Z generáció tagjai már nem a televízióban húszpercenként lenyomott hirdetések alapján tájékozódnak, nem bámulják a tévéshop agyonsulykoló termékbemutatóit, hanem odaülnek laptopjuk elé vagy felkapják a tabletjüket és rákeresnek a gugliban arra, amit rendelni, vásárolni, igénybe venni kívánnak. A bájolgó félmeztelen csinibabák vagy ‘olyan, mint én’ háziasszonyok, továbbá latin szeretők vagy tisztes őszes öregurak képében mosolygó pojácáknak már egyáltalán nem hisznek, ellenben fenntartás nélkül hisznek a Google találati rangsorában. és a keresőtalálati listák TOP helyezettjeinek kínálatából választanak.

Facebook – a tartalommarketing nagyhatalom

Vagy itt vannak a közösségi szájtok. Ki jósolhatta volna meg, hogy a Fecebook ilyen mértékben átjárja-áthatja és százmilliók esetében meg is határozza a kor emberének életét? Hogy lassan már nemcsak ajánl nekünk, hanem dönt is helyettük abban, milyen online tartalom érdekel bennünket, mi az, amire rákattintunk? Ki gondolta, hogy vásárlók százezreit hozhatja, ha valaki tudja, hogyan kell ott lenni a fészen és miként kell a megosztott tartalmakhoz lájkokat begyűjteni, hogy még többekhez eljusson kínálatunk?

Az okostelefonon megjelenő tartalom marketingértéke

De felhozhatjuk az okostelefonok példátlan térhódítását is. Hol van az a merketingstratéga, aki 25-20 éve belevette hosszú távú üzleti terveibe azt, hogy az éjjel és nappal egyaránt bekapcsolva magunknál tartott, velünk utazó és étkező, dolgozó és kiránduló maroknyi kütyük kijelzője válhat a legfontosabb reklámfelületté, és ami ezen meg tud jelenni, az nyerő, ami viszont nem, az nagyjából bukásra van ítélve.

És mindez még egymásra is ráerősít, amikor mobilról guglizunk és fészbúkozunk…

Az online tartalmak marketingjében a taktika válik stratégiává

Vagyis: az a cég, amely mondjuk az ezredfordulón hosszútávú marketingstratégiájában nem szánt (mert nem is szánhatott) kiemelkedő szerepet a Google keresőmarketingnek, a Facebok-os és okostelefonos tartalommarketingnek (hanem mondjuk a nyomtatott sajtó és a televíziós szereplés piaci lehetőségeit felmérve tervezett), az sutra teheti akkori hosszú távú terveit – már javában kárba is veszett az akkor a belefektetett rengeteg munka és pénz. Viszont az olyan cég, amelynek esze ágában sem volt 15-20 évre előre tervezni, hanem mindig csak taktikázott és ad hoc módon azonnal reagált egy-egy új technológia vagy platform megjelenésére – annak a vállalkozásnak most már bőven vannak kulcsszavakra optimalizált és a Google első oldalán szereplő termékoldalai, erős tartalmakkal intenzíven jelen van a közösségi térben és okostelefonra letölthető mobilalkalmazások révén teszi lehetővé, hogy éppen az ő termékével, szolgáltatásával kapcsolatos információj legyenek a legkönnyebben elérhetők.

Az online tartalmakkal operáló marketing területén tehát a helyes stratégia az, ha nincsen hosszú távú stratégiád, viszont van operatív cselekvési terved, amely mindig az aktuális viszonyok ismeretében formálódik meg,

s amelyről tudod, hogy abból, ha ma hatásos, nem következik az, hogy holnap is érdemes lesz használnod.


Tartalom-marketing-stratégia

Az tartalommarketing stratégia az online tartalmak világban nem hosszú távú tervezés formájában eredményes, hanem akkor, ha a változásokhoz való alkalmazkodásban és a gyors reagálókészséggel kidolgozott ad hoc cselekvési tervben ölt testet. Manapság a taktika lett a jó marketingstratégia. – Online marketing, Google keresőmarketing stratégia, online tartalom optimalizálás

Laptop kijelzőre optimalizált szövegtartalom

marketing célú tartalom optimalizálás - tablet kijelző
A tablet kijelzőn megjelenített tartalom marketing értéke a weblap optimalizáltságától függ

A szövegtartalom optimalizált megjelenítése teszi lehetővé a felhasználó számára a zavartalan szövegértést. Ha az asztali számítógép képernyője eléggé széles (mostanában ez az alaphelyzet) és a felbontása is eléggé nagy (ami ugyancsak általános), akkor optimalizálatlan szövegmegjelenítés esetében túl hosszú sorokat kapunk és ehhez képest a normál betűméret kis sorközöket eredményez, aminek az a következménye, hogy a sorvégre érve és új sorra ugorva rossz helyen folytatjuk az olvasást, szemünk eggyel feljebb (gyakran) vagy eggyel lejjebb (ritkábban, de ez előfordul) ugorhat. Ez lassítja az olvasást, nehezíti az értelmezést, bonyolult, komplex szövegeknél kifejezetten akadályozza a megértést.

Képernyőszélesség, szöveg sorszélessége

A szövegmegjelenítő vagy -szerkesztő programok többsége lehetőséget ad annak beállítására, milyen széles legyen “a papír”, de egy .txt vagy .htm állomány megnyitása alapból a teljes képernyő-szélességben elterpeszkedő szöveget eredményezi. Ha ráadásul a betűméret is kicsi és sűrű a sorköz, szemünk belevész a betűtengerbe.

laptop kijekző - szöveg tartalom optimalizálás
Tartalom optimalizálása kijelző méretre

Mobilkészülékre optimalizált weboldalakon is főleg arra ügyelnek a programozók, hogy a tartalom jól jelenjen meg a keskeny kijelzőkön, azokon rendben is van, de asztali gépen vagy szélesebb képernyős laptopokon karszélességűek a szövegsorok, a képek otromba nagyok, a címekben pedig öklömnyi betűket találunk. A nagyon erősen eltérő kijelzőméretek szinte lehetetlené teszik, hogy egy közepes méretben csinos weboldal egyformán jól mutasson mondjuk 1600 és 320 pixelen. Ezért vált szükségessé, hogy ugyanannak a honlapnak legyen külön asztali gépre és külön mobiltelefonra optimalizált változata – ami igényes megjelenítés esetén azonban kétszer akkora programozói munkát követel.

Tartalomoptimalizálás laptopkijelzőre

Külön erre a műveletre általában nincs szükség, mert a jó felbontású kijelzővel forgalmazott laptopok számára szinte mindig megfelel az asztali PC-re optimalizált weboldal, így ezt a két képernyőfelületet optimalizációs szempontból egy kalap alá lehet venni és csupán arra kell törekedni, hogy a webtartalom 1024 pixel feletti kijelzőfelbontásnál teljes értékű legyen és kifogástalan felhasználói élményt nyújtson.

Optimalizálás táblagép-méretre

A táskaszámítógépekkel szemben a köztes helyet elfoglaló tabletgépek és netbookok esetében voltaképp egy harmadik optimalizációs verzióra lenne szükség, mert ezeken a platformokon mind a teljes képernyős változat, mind az okostelefonos keskenyítés torzan jelenhet meg. Ha mobilon normális, hogy az oldalsávok eltűnnek a képernyőről, tableten indokolt a perifériás tartalmaknak is zavartalanul megjelenniük, ám ha megjelennek, akkor meg túl zsúfolt lesz a kép, vagy túl kicsik a betűk, vagy túl kevés tartalom látszik egyszerre a keskenyre szűkülő főhasábból a monitoron.

Marketingszempontok: mi látszik legfelül?

A honlaptartalom optimalizálás laptop- vagy más kijelzőszélességre azonban nemcsak technikai kérdés. Marketing szempontból inkább azt kell mérlegelni, hogy mondjuk egy webáruház esetében mi kelti fel a látogató figyelmét, és hogy vajon a top tartalmi elemek milyen kijelzőkön hogyan jelennek meg, mi és mennyi látszik legfelül.  Igaz ugyan, hogy a mobileszközök részaránya egyre nő a felhasználói oldalon, ám

a hagyományos személyi számítógépet vagy nagy méretű táskagépet használók is eléggé tetemes vásárlói szegmenset képeznek ahhoz, hogy erre a kérdésre fokozott mértékben fókuszáljanak a tartalommarketing szakértői és az online tartalom optimalizálói is.

Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy a divatossá vált mobilbarát honlapokon közzétett webtartalmak asztali PC és laptop monitorokon is teljes értékű felhasználói élményt nyújtsanak.

Olvass tovább