Laptopszerviz honlapjának tartalma

Laptop szerviz honlap tartalom
Tartalom készítés a laptopszervíz honlapjára – épp laptopokon 🙂

A minőségi webtartalom kritériumai

A webtartalom minősége általában eldönti egy honlap sorsát, pontosabban azt, hogy sikeres lesz-e a Google keresőben és ezáltal hoz-e organikus forgalmat a weboldal mögött álló vállalkozás számára. Ha kiváló tartalom kerül a webhelyre, alig kell külső támogatást igénybe venni, a honlap megcsinálja magát. Ez szépen hangzok és pofonegyszerűnek látszik, ám a minőségi követelménynek megfelelni nem olyan egyszerű, mert számos kritériumot kell szem előtt tartani, és ezeknek egyidejűleg megfelelni csak komplex szemlélettel és kreativitással lehetséges. Néhány ezek közül:

  • a tartalomnak eredetinek kell lennie (a másolt szövegeket a Google nem értékeli, az ilyen tartalmú honlapokat meg se jeleníti a találati oldalakon)
  • a honlaptartalomnak információkban gazdagnak kell lenni (legtöbben konkrét adatokat keresnek az interneten, régen rossz, ha egy weblap infó helyett csak mesél)
  • árnyalt és tagolt webtartalomra van szükség: az adott témát sokoldalúan kifejtő oldalak számíthatnak tartós sikerre
  • a weboldal sokakat érdeklő dologról szóljon: hiába feleltetjük meg az összes fenti elvárásnak, ha a website tárgya senkit nem érdekel, aligha számíthatunk sikerre
  • a honlap tartalma legyen releváns saját témájának fő kulcsszavaira nézve (hogy a Google mit ért relevancián, nehéz megmondani; néhány szempont: Releváns tartalom a Google szerint | Releváns kontextus – tartalmi relevancia)

Nézzünk egy konkrét témát. Tegyük fel, hogy egy alkatrész-szaküzletként is működő notebook-szervíz honlapjának a tartalmát kell úgy kialakítanunk, hogy jól szerepeljen a a keresőtalálati eredményoldalakon (SERP) és jelentős forgalmat hozzon a Google kereső felől.

Mi legyen egy laptop szerviz weblapjának tartalma?

Először is tisztázni kell a honlap jellegét, célját, funkcióját. Ennek során, tegyük fel, megállapítást nyert, hogy egy multifunkcionális webegységről van szó, amely a következőket egyesíti:

  • a céget reprezentáló honlap: az akatrészek forgalmazásával és laptopok szervizelésével foglalkozó vállalkozás internetes megjelenését reprezentáló céges honlap – a cégnév mind brend-várományos megnevezés jelenik meg a webhelyen
  • szervizi szolgáltatások weboldala – a javítási, szerelési munkák, az alkatrészfajták cseréje külön-külön bemutatásra kerül
  • laptopalkatrészeket forgalmazó szakáruház honlapja – a cég hangsúlyozza, hogy szervizműhelyei egyben alkatrész-szaküzletek, mi több, ők rendelkeznek Magyarországon a legnagyobb raktárkészlettel
  • webáruház –  mindezeken felül a honlap webshopként és működik és hardver eszközök, alkatrészek, tartozékok és kiegészítők ezrei szerezhetők be a webfelületről online rendeléssel

Nos, ennek a sokrétűségnek a honlaptartalom kialakításában is meg kell mutatkoznia.

Mint céges honlapnak tartalmaznia kell a szokásos marketingelemeket csakúgy, mint az elérhetőségre, a szolgáltatások igénybevételére és a vásárlásra vonatkozó praktikus tudnivalókat. A brendépítés tekintetében alapkövetelmény, hogy a cég neve és a vele képzett jellegzetes kombinációknak (pl. cégnév + laptopszerviz, cégnév + helynév – pl. Budapest -; cégnév + szolgáltatás neve) nemcsak hogy hangsúlyosan elő kell fordulniuk a honlaptartalom szembetűnő helyein, hanem ezekre a kifejezésekre optimalizálni is kell az weboldalt.

Mint szolgáltatásokat kínáló webhelyet, két külön szempontból érdemes tartalmilag relevánssá tenni. Az egyik: melyik szolgáltatás a cég legfőbb profilja (mondjuk: laptop billentyűzet csere), a másik: melyik a neten a legkeresettebb szolgáltatás (mondjuk: laptop videokártya javítás). Természetesen a többi szolgáltatásnak is lehet saját weblapja a honlaprendszeren belül, de a vállalkozás fő profiljának és a legnagyobb érdeklődésre számot tartó szervízi szolgáltatásnak kiemelt hangsúllyal kell szerepelnie ahhoz, hogy e tevékenységek kulcsszavaira a honlap top Google-helyezést szerezzen.

A laptop alkatrészek forgalmazásában hasonló módon érdemes a weboldalt nagyon jól megfeleltetni a cég kereskedői magatartására legjellemzőbb alkatrészek nevére nézve egyfelől, és az interneten legkeresettebb kurrens alkatrésznevekre másfelől. E kettős megfeleltetés mind a hardverszaküzlet, mind a webshop forgalmának növelését szolgálhatja.

Olvass tovább

Tartalom, marketing, közösség

online média tartalom marketingPollner szerint a halálmadarak már régóta ott keringenek és huhognak a hagyományos online médiatartalmak (leginkább a cikkek) körül. Annyira régen, hogy már egészen meg is szoktuk jelenlétüket. Jordan Kretchmer a Mashableben megjelentetett cikke viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ki kell kell szakadni a megszokásokból és gyorsan cselekedni kell. A téma természetesen a vélemények, a hozzászólások, a párbeszéd – és végső soron a kötődés kiszervezése az online médiából a közösségi médiába.

Néhány éve médiacégek egymással versenyezve építették be oldalaikba a különböző közösségi “share” (megosztás) gombokat. (Mindez természetesen a Facebook “Like/Tetszik” gombjának cunamijában csúcsosodott ki.) Mára azonban jól látszik, hogy a közösségi elérés közel sem azonos az új olvasók megszerzésével, ahogy a “lájkolás” és az eredeti cikket publikáló kiadványhoz való kötődés sem szinonimák.

Kretchmer (és mások) szerint óriási hiba lemondani a közösségről, átengedni a beszélgetést (és a kötődés) a közösségi oldalaknak. A hibás stratégia oka véleménye szerint a nem megfelelő, még a Facebook és a Twitter megjelenése előtt kialakított, drága és bonyolult, nehezen módosítható szerkesztőségi rendszerekben, illetve a gyors döntéseket lehetetlenné tevő, túlságosan decentralizált döntési struktúrákban keresendő.

Nálunk persze kicsit más a helyzet. (Nem csak azért, mert kisebbek a kiadói szervezetek és szerényebb a kiadványokat működtető informatikai rendszerek is.) A legtöbb online kiadvány csak nagyon lassan és óvatosan vezette be a hozzászólás intézményét. (A fórumokkal szerzett keserves tapasztalatok alapján ez érthető is.) Hamar kiderült, hogy a “langyos” cikkek a hozzászólásoktól sem válnak olvasottabbá, viszont még a legártatlanabb cikkek után is kitörhet a komment-háború. A hazai online szerkesztőségek mind minimális (vagy annál is kisebb) stábbal dolgoznak, ezért a kommentek kezelésére sehol sincs elegendő ember, idő, energia. Érthető tehát, hogy a legtöbb szerkesztőség örömmel vette, amikor a kommentelők áttették székhelyüket a Facebookra.

Van visszaút? Vissza lehet csalogatni a közönséget a közösségi médiától? Erősíthető újra a kiadványhoz való kötődés? A Mashable cikke Pollnert nem győzte meg erről. Kretchmer írásának összegzéssel foglalkozó része “innovatív megoldások”, “a közösségi platformok integrálását” és más hasonló általánosságokat emleget. Meg persze az élő párbeszédfolyamot is, ami éppen Kretchmer cégének a szolgáltatása.


online média, közösségi marketing, fb komment, twitter, cikk, like, facebook, online tartalom, magyar média, tartalommarketing