Linkelhelyezés – PR-cikk megjelentetés

link elhelyezés - pr cikk
Kihelyezett linkek hálózata

A linkprofil építés a keresőoptimalizálás legkényesebb résztevékenysége. A Google kifinomult keresőalgoritmusai felfedik a manipulációkat, így nem vezet eredményre sem az ipari jellegű linképítés (katalógusok és linkgyűjtők, fórumok, blogkommentek, hirdetési oldalak üzemszerű felhasználása linkelhelyezés céljára), sem a tartalmi összefüggések nélküli hivatkozások halmozása. Ezzel ellentétben

a céloldal tartalmához közvetlenül kapcsolódó tartalmak megjelentetése és abban szöveges hivatkozások használata igen célravezető lehet

– de természetesen eközben is érdemes számos további körülményre tekintettel lenni és néhány szabályt betartani. Éspedig

1. Link elhelyezés értékes weboldalakon

A szöveges hivatkozások hatása a Google-helyezésekre nagyban függ attól, milyen internetes értéket képviselnek a hivatkozó webhelyek. Nyilván egy gyár látogatottságú kis magánblogban vagy forgalmat alig produkáló marginális honlapon szereplő link hatástalanabb, mint egy nagy hírportálon elhelyezetté. Ám szerény forgalmú webhely is képviselhet magas internetes értéket, ha tartalma optimalizált, ha jó a linkprofilja és bizonyos kulcsszavakkal jól szerepel az organikus listákon. A jelen tartalommarketing honlap látogatottsága például nem túl magas, de a megfelelő háttérmunkának köszönhetően a linkelhelyezés kulcsszóval az első 3 találat között szerepel, míg pr-cikk megjelentetés keresőkifejezéssel a Google első oldalán található. Ezen okoknál fogva online reputációja kiemelkedő, a rajta megjelentetett public relation cikkek szövegében elhelyezett linkek hatásosak. Érdemes tehát itt publikálni őket.

Olvass tovább

Acer Aspire laptop

 Az Acer Aspire 5 A517-51G notebook áttekintése

A felszereltség változatossága az Aspire 5 A517 sorozatnál

Érdekes, hogy az Acer az Aspire 5 A517 sorozatú notebookjait különböző generációs hardverelemekkel kínálja. Processzorokból például válogathatunk a Skylake, Kaby Lake és Kaby Lake Refresh szériák között, videokártyákból pedig NVIDIA GeForce 940MX vagy GeForce MX 150-esekből. Emellett különböző konfigurációjú adattárolók és operatív memóriák mellett dönthetünk. További érdekesség, hogy az Oroszországban forgalmazott modellek esetében például az Acer Aspire 5 A517 hordozható számítógépek közel 20 különböző konfigurációjával találkozhatunk. Ebben a cikkben ennek a sorozatnak egy csúcsmodelljét vesszük górcső alá. Az általunk kiszemelt modell egy Core i7-8550U központi feldolgozó egységgel, 8 GB RAM-mal, GeForce MX 150-es grafikus vezérlővel ellátott készülék, amelyben az adatok tárolásáért egy 256 GB-os SSD, illetve egy 1 TB-os HDD merevlemez felel.

Külső megjelenés, hozzáférés az alkatrészekhez, csatlakozók, hangerő

acer aspire laptop szervizAz Acer Aspire 5 A517-51G notebook már ránézésre is meggyőző: a hordozható számítógép háza külsőleg igazán szigorú és stílusos kialakítású kompakt eszköz. A külső burkolat jobbára műanyagból van. Azonban a kijelző külső borítása függőleges vonalakkal textúrázott alumínium kivitel, amit már az Acer Aspire V17 Nitro-nál láttunk. A kidolgozás összességében jónak mondható, de ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor egyes helyeken egyenetlenségeket tapasztalunk és éles szegélyeket a gépház felső burkolatának bal, illetve jobb sarkán. Merevség tekintetében már nem lehet rá panasz – a ház ellenáll a szélsőséges nyomásnak.

Olvass tovább

Caligari szekrénye – némafilm élő zenével

caligari szekrénye némafilmAz összművészetek iránt elkötelezettek szemszögéből nézve pompás ötlet cirka százéves némafilmeket progresszív élő zenével összekapcsolni. Ilyen volt a Szóljon hangosan a néma sorozat Budapesten az Odeon Moziban (XIII. ker). Az előadások sorából kiemelkedett a Dr. Caligari, eredeti címén a Dr. Caligari szekrénye a Kanagawa, a Belle Belle és a Nvyllund közös koncerttel kísérve 2012. január 3-án.

A filmről. A Dr. Caligari (eredeti cím: Das Cabinet des Dr. Caligari) forradalmian új stílusú némafilm 1920-ból. A német filmgyártás klasszikusát Robert Wiene rendezte Hans Janowitz és Carl Mayer forgatókönyve alapján. Horrornak is mondhatnánk, de valójában a film az egyik legkorábbi és egyben legnagyobb hatású expresszionista filmalkotás Európában. 1958-ban a világ tizenkét legjobb filmje közé szavazták.

Némafilm élő zenével

dr. caligari - film 1920A film cselekményére nem térünk ki, az megtalálható például a magyar Wikipédián. Legyen annyi elég, hogy van benne cselszövés, gyilkosság (esetleg sorozatgyilkosság), üldözés, titok, misztikum – és persze váratlan fordulat is. A történet a történetben izgalmas, lebilincselő.

A budapesti zenés bemutatóról aktuálisan Tudatmódosítás a moziban c. cikkében a Gépnarancs szerzője számolt be, az alábbiak ennek az írásnak részben kivonatolt, részben kibővített verzióját tartalmazzák.

Második etapjához érkezett a Szóljon hangosan a néma! Mi sem bizonyítja jobban a kezdeményezés sikerét, mint az, hogy a Dr. Caligarira és az ezt kísérő muzsikára minden jegy elkelt, teltház volt az Odeonban.

A Magyarhangya szervezte sorozat ötlete egyszerű és nagyszerű, minden alkalommal örülhetünk valaminek, ami régi (ez lévén a némafilm) és üdvözölhetjük azt, ami új (ez pedig az élőzene). Emellett a zene által újjáélesztett régi film az alkotómunka során újfajta kifejezőeszközökkel bővül, a kreativitás pedig határtalan.

Caligari és az ő szekrénye

dr caligari - némafilmHa Dosztojevszkij állítása igaz az orosz irodalomra, (miszerint „Mi valamennyien Gogol Köpönyegéből bújtunk elő”), akkor a mai aktív befogadó mindenképp – még ha áttételesen is – Caligari szekrényéből bújt elő.

A skizoid-lét mindennapisága felett az elvarázsoltság, az extázisra való igény hajhászása végletekig menően testet ölt a 21. században, a valós lét alapköveitől való elrugaszkodás (üdv, virtuális valóság!) pedig odáig mutathat, hogy mi is a film végi csattanó átélőivé válhatunk – nap mint nap. (Avagy én álmodom a pillangót, vagy a pillangó álmodik engem á la Dzsuang-Dszi.)

A Dr. Caligari az 1920-as évek emblematikus expresszionista opusza. Azon alkotásokhoz sorolható, melyek elsőként szerepeltették mozgóképen a történet a történetben epikus megoldását, azaz a filmben megjelenő sztoriban van még egy, s ez utóbbi válik fontosabbá a végkifejlet szempontjából. A mis en abyme-nél fokozottan zavarba ejtő (hogy stílszerűen szóljunk: ördögi és őrületbe hajszoló) az a vonás, hogy a két egymás mellé kerülő történet párhuzamosan létezik, így bár lehetséges fölállítani hierarchiát közöttük, mégsem lehetünk bizonyosak döntésünk helyénvalóságában.

És akkor a történetről mégis

Holstenwallban vásári mulatságnak örül a nép, fölbukkan egy titokzatos utazóé is a performanszok között: ő lenne Dr. Caligari, aki hű szolgája (?) Cesare segítségével riogatja a gyengébb idegzetűeket. A mese szerint Cesare átaludta eddigi életét (álom-párhuzam!), és csak mestere hívó szavára képes kiugrani az addigi transzból. Vagy ha úgy tetszik: akkor esik épp transzba, amikor fölébred, az általunk valóságnak hitt létben.

Magyar irodalmi párhuzam: A Gólyakalifa – Babits Mihály.

Ha fölkel hosszú álmából Cesare, földöntúli tudás van birtokában: minden kérdésre ismeri a választ.

Épp ennek esik áldozatul a tudatlan, ám végtelenül kíváncsi Alan, aki barátjával, Francis-szal látogat az előadásra. Miután megkérdezi, hogy meddig fog élni, nem várt replikát kap ajándékba, s innentől indul a film igazán szürreális vetülete.

A titokzatos gyilkosságok, nyomozás, leleplezés és végkifejlet mégsem az előre látható folytonossággal kecsegtet, a magát józannak gondoló Francis példáján és tragédiáján okulva beláthatjuk: sokszor a dolgok állása nem olyan kézenfekvő, ahogyan hinnénk. A valóság változatai egymás mellett zavaróan hatnak, ám önnön koherenciánk elvesztéséhez is vezethet egy ilyen őrületes kaland.

Expresszionista zaj

Élő zenével kísért némafilm

Ami a filmben a kézzel festett díszlet (nincsenek párhuzamos vonalak!), az a keddi vetítésen a zene is volt egyúttal. A BelleBelle / Nvyllund / Kanagawa volt felelős a mostani talpalávalóért, a táncolható (?) zene a moziban lábrángásra késztet, jobb híján.

Az előző etapban az Amoeba aláfestése volt kiemelhető: alázattal egyesült a mozival, így megteremtve egy rendkívül kellemes (vagy kellemetlen – hangulatfüggő) muzsikát a német nagyvárost témájául emelő filmhez. A mostani hármas is részben követte a megkezdett hagyományt, ám az ő koncertjük inkább volt önálló zene, mint a filmmel együtt lélegző. Az eltalált párosítások (kép és zene nyelve közti sikeres fordítás) mellett ugyanis volt néhány kizökkentő mozzanat, amikor a zene hullámzása nem simult olyan szorosan a vásznon zajló eseményekhez.

A zene progresszivitása és a némafilm hajdan forradalmi formavilága így is egymásra talált.


Olvass tovább

Médiapesszimizmus – Médiatudatosság

A médiatudatosság mint olyan

Mottó 1: A digitális forradalom az internet révén nyerte el valódi értelmét: a médium visszahatása tartalomra még soha nem volt ilyen nagy erejű. (Alberd Yollaka)
Mottó 2: Vagyok olyan jó újságíró, hogy le se szarjam az internetet. (Nyomtatott sajtóorgánumnál dolgozó vidéki zsurnaliszta kétezertizenvalahányban)

médiapesszimuzmusAz online tartalomszolgáltatás új és újabb platformokon arat sikert, de ez nem mindig nyeri el a morgolódók tetszését. A megrögzött médiapesszimisták mindig is súlyos veszélyforrást láttak a mindenkori új médiában: azt gondolták, az új közlésmód megjelenése olyan eszköz, amelynek hatására elvesznek a régi értékek.  Így néztek a kódexmásolók a könyvnyomtatásra, a színházak a filmre, az analóg világhoz szokottak minden digitális eszközre – és főleg az internetre.

  • Platón egykor arról értekezett, hogy „ A kézírás miatt a diák felejteni fog, mert nem fogja az emlékezőképességét használni.”
  • Sir William Berkeley, Kalifornia 17. századi kormányzója azt mondta: „Köszönetet mondok Istennek, hogy nincsenek iskolák és nincs nyomtatás. … Mert a tanulás engedetlenséget, másként gondolkodást és szektákat hozott a világra, a nyomtatás pedig nyilvánossá tette ezeket, és a legjobb kormány ellen izgat. Isten óvjon bennünket mindkettőtől.”
  • XII. Pius pápa szerint „…a televízió ördögi hatalommal bír, amely még traumatikusabb, mint a filmé, mert képes arra, hogy az otthonok falain belül teremtse meg a materializmus, a hedonizmus és a frivolitás mérgező atmoszféráját, amellyel a moziban is oly gyakran találkozni.”

De jöjjünk még közelebb a mához:

  • A Professzorok Batthyányi Köre szerint „Az ízlés, a tapintat, a jó modor és a jó szándék nyomaitól is megszabadult »értéksemleges« sajtó súlyos pusztítást visz végbe a lelkekben. … A fő kereskedelmi csatornák az elfogulatlanság örve alatt botránykeltő és megbotránkoztató szabadosságot, az erkölcsi rendet felforgató szellemet sugároznak magukból. … A rengeteg ránk zúduló információ között a ma embere nem tud kiigazodni, feladta az igazságkeresést, és a kultúra máza is lekopott róla. … A többség a földi sugárzású kereskedelmi adóknak hódol. … Aki ezeket uralja, az magához köti az emberek többségét, s ezzel diktálni tudja a divatot, és markában tartja a közvéleményt. … A média egészét szigorú erkölcsi felügyelet alá kellene helyezni.”

Fölösleges többet idézni; talán ennyiből is kiderül, hogy a mindenkori új médiumok megjelenését mindig aggodalom és gyanakvás fogadta, különösen az olyan hatalom részéről, amely abban volt érdekelt, hogy alattvalói csak az általuk ellenőrizhető csatornákon jussnak hozzá az általuk vagy lakájaik által megszűrt információkhoz. Ezt nevezzük bölcsen cenzúrának.

Médiaoptimizmus és médiapesszimizmus

A riadalomnak azonban az ellenpólusa is mindig létezett: a mindenkori új média megjelenése mindig egyszerre generált egy médiaoptimista és egy médiapesszimista diskurzust. A médiaoptimisták azt várták, hogy az új média – akár a nyomtatott könyvről, akár a rádióról és a televízióról, akár a webről van szó – jobbá teszi a társadalmat: elviszi a kultúrát, az értékeket, a tudást az emberekhez, megkönnyíti számukra a közügyekről való tájékozódást és a politikai döntéshozatalba való bekapcsolódást, vagyis

a médiaoptimisták szerint az új közlési formák a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok kiegyenlítésének eszköze lehet.

A hatalomba így vagy beágyazott, annak fennmaradásában valamilyen módon érdekelt konzervatívok és hatalomféltők épp ellenkezőleg:

a csak konzervatív médiapesszimisták azért láttak veszélyforrást a mindenkori új médiában, mert azt gondolták, hogy ezt a tömegmanipuláció eszköze, amelynek hatására elvesznek a régi értékek, az emberek elbutulnak, erkölcseik fellazulnak, na meg romlik a nyelv, az ízlés…

a hatalmi szempontokat preferáló médiapesszimisták azért félnek az új közlési formáktól, mert ellenérdekeltek az információterjedés demokratizálódásában.

Talán a mindenkori új média kettős megítélésének köszönhető, hogy a médiatudatosság (media literacy) újkeletű diskurzusában is két megközelítés ütközik. Az egyik szerint a médiaműveltség feladata elsősorban az, hogy a felnövekvő generációk megtanuljanak hatékonyan bánni az új médiával – példának okáért az internettel –, és képessé váljanak arra, hogy azt a saját felemelkedésük érdekében használják. A másik szerint a médiaoktatás elsődleges feladata az, hogy a fiatalok megtanulják felismerni a médiából rájuk leselkedő veszélyeket: a manipulációt, a butítást, és persze a (ma már korhatár-karikákkal jelölt) szexet és erőszakot. Ennek a védekezésnek alfaja, amikor bizonyos információforrásokat politikai célzattal igyekeznek károsnak, veszélyesnek beállítani.

A különböző szándékú megközelítések közös vonása, hogy abban a médiatörténeti iskolában gyökerezik, amelyet a kritikusok technológiai determinizmussal vádolnak. Eszerint a médiában bekövetkező változások messzemenő társadalmi változásokat generálnak – ám figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy (mint azt például Michael Schudson demonstrálja a távíró feltalálásának történetét elemezve) a médiatalálmányok nem a nagy semmiből születnek, hanem azért, hogy létező társadalmi szükségleteket elégítsenek ki (ami persze nem zárja ki azt, hogy szándékolatlan társadalmi hatásaik is lehetnek).

További közös vonásuk, hogy az empirikusan igazoltnál nagyobb hatást tulajdonítanak a médiának – megfeledkezve arról, hogy a mai média döntően piaci alapon működik, vagyis csak azok a szolgáltatók maradnak talpon, amelyek kínálata találkozik a közönség keresletével.

A média hatásáról és a médiatudatosság szükségességéről folyó társadalmi vita mindig ideológiai természetű és legtöbbször politikai hátterű, mert közvetett módon a jó társadalom megteremtéséről, a követendő társadalmi értékek mibenlétéről szól – és ezt, illetve az erre való törekvést minden a saját világnézete és politikai szemlélete, érdeke alapján képzeli el. A médiatudatosság-vita a mindig egyfajta Kulturkampf – az emberek tudatának ellenőrzéséért vívott ádáz küzdelem része.

Ezt az állítást látszik alátámasztani a magyar médiatörvény is, amely korlátozza egyebek mellett valamennyi olyan műsorszám sugárzását, amely „alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz”. A jogszabály azt is előírja, hogy a Médiatanácsnak „szerepet kell vállalnia a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében”.

Pornográfia és erőszak

A törvényben hangsúlyosan szereplő témák közül a pornográfia egyszerű ügy és társadalmi egyetértésre támaszkodik. A pornó elsősorban ízlés- és értékrendbeli kérdés és nehéz lenne olyan szülőt találni, aki ne ellenezné, ha gyermeke a pornón nőne fel.

A szexuális erkölcs azonban gyorsan változik, ami ma hardcore pornográfia, holnap talán csak szex, holnapután pedig csak erotika.

A tradicionális családokban még néhány évtizede is kiküldték a szobából a gyermekeket, ha olyan filmet adott a TV, amelyikben csókolóztak. Ma már egy nem túl éles, a paplan takarásában zajló ágyjelenet sem vált ki ilyen reakciót.

Érdemes azt is tudatosítani, hogy mivel manapság éppen a monogámia és a heteroszexualitás a domináns társadalmi norma, ezért a médiatörvény és a médiahatóság ebben a kérdésben ideológiai-politikai álláspontot képvisel – az állam nevében. Ez a szemlélet jól illeszkedik a mai kormánytöbbség politikájába (és kevésbé hangsúlyos formában már az előző, többpárti médiatörvényben is szerepelt)

Liberális szempontból nem védhető, mert a pornófogyasztás kérdésében a polgárokra (kiskorú polgárok esetében azok szüleire) kell bízni a döntést. Az állami szerepvállalás kérdése legfeljebb a pornószínészek védelme kapcsán merülhet fel (akárcsak a prostituáltak esetében), de ez már nem médiapolitikai kérdés.

A médiatörvényben hangsúlyozott másik téma, a médiaerőszak inkább empirikus kérdésnek látszik. A közkeletű véleménnyel szemben a mediatizált erőszak intenzitása a történelem során nem nőtt, hanem csökkent, miközben a világ szerencsés tájain a fizikai erőszak is csökkent – kitűnően dokumentált könyvében meggyőzően érvel emellett Harold Schechter kriminológus. Egy médiakutató, bizonyos Jonathan L. Freedman pedig több mint kétszáz médiaerőszak-vizsgálat metaelemzése után arra a megállapításra jut, hogy

nincs kauzális kapcsolat a médiaerőszaknak való kitettség és a fizikai erőszakra való hajlam között.

Más szakírók persze másként vélekednek, és az utolsó szót nyilván korai lenne kimondani ebben a vitában, de az ismert adatok arra engednek következtetni, hogy a médiaerőszak veszélye – ha van ilyen egyáltalán – nem indokolja az állami beavatkozás semmilyen formáját, így a médiaoktatást sem.

Azt, hogy a médiaveszély retorikája ideológiai gyökerű, jól illusztrálja az is, hogy a hozzászólók rendre olyan tartalmaktól féltik a közönséget (elsősorban persze a befolyásolhatónak tartott fiatalokat), mint az említett pornográfia és médiaerőszak. Az azonban fel sem merül bennük, hogy például a vallási műsoroktól is óvják az embereket. Pedig igazán meredek dolgokat inkább ezekben láthat-hallhat a közönség.

A fentiekből persze nem következik az, hogy a médiaoktatás minden formáját eleve el kellene vetni.

Ha a médiaoktatás feladatának azt tekintjük, hogy a gyereket megtanítsák a számítógép és az internet hatékony használatára, akkor valóban szükség lehet rá. Az új média valószínűleg csak akkor lehet a társadalmi egyenlőtlenségek kompenzálásának, a felfelé irányuló társadalmi mobilitás elősegítésének az eszköze, ha a hozzáférésben és a használatban jelentkező különbségeket az állam (vagyis az iskola) kompenzálja.


Olvass tovább

Mobil eszközök töltése vezeték nélkül

Okostelefon, tablet és laptop vezeték nélküli töltése

tablet töltés vezeték nélkül
Mobileszközök feltöltése vezeték nélkül – egyetlen töltőn több készülék is elfér

Mi szól mellette és mi ellene?

Már mindnyájan hallottunk a vezeték nélküli mobiltelefon töltőkről. Első hallásra ez a perspektíva csábítóan hangzik. Sokunk számára meglehetősen elegünk lett azokból a vezetékekből, amelyeket minden alkalommal a telefonhoz, illetve tablet és laptop készülékünkhöz kell csatlakoztatni, miközben állandóan zavarják a hardvereszköz használatát – néha a mozgásunkat is. Eközben rádöbbenhetünk arra, hogy

az okoseszközök alapvető problémája talán a mai napig az akkumulátor töltése.

Összeszereltségtől függően mindegyiket nagyjából naponta kell tölteni. Arra gondolhatnánk, hogy a vezeték nélküli töltés minden problémára megoldást ad, de így  van-e ez valójában? Arra keressük a választ, mi is az a vezeték nélküli töltés, hogyan is működik, és milyen előnyei és hátrányai vannak.

A vezeték nélküli töltés nem számít újdonságnak, bár sokan csak most találkozunk vele. A fogkefék, az elektromos borotvák már a 90-es években is hasonló megoldásokkal töltötték akkumulátoraikat. Elég hosszú ideig az adott technológián belül nem történt semmilyen újítás.

Az elv ebben az esetben is ugyanaz – a mobiltöltőben is elektromágneses mezőt használnak. Erre a célra két indukciós tekercset alkalmaznak, amelyek közül az egyik töltőkészülékbe a másik a telefonba vagy más eszközünkbe van beépítve. Ahhoz, hogy a készülék töltődjön, el kell helyezni egy áramforráshoz kapcsolt töltőpadon.

A telefonok vezeték nélküli töltésének funkcióját szinte valamennyi ismert mobiltelefon-gyártó támogatja. Ugyanakkor a cégek csak korlátozott számban jelentettnek meg a piacon olyan telefonokat, amelyekbe már be van építve a vevőtekercs. Az utóbbi modellek esetén egy vezeték nélküli töltés vevő modul megvásárlásával és a készülékbe történő egyszerű beépítésével vezeték nélkül tölthetővé válik a telefonunk. Egy másik megoldás – a vezeték nélküli töltőtok –, amelybe elhelyezzük a készüléket.

A piacon számos jelentős cég ajánl saját szabványt a vezeték nélküli töltésre. Az adott terület nagy szereplői a következő szabványokkal rendelkeznek:

  • Qi (Wireless Power Consortium)
  • WiPower (The Aliance For Wireless Power)

Mivel a két töltési eljárás hasonló elven működik, de mégsem kompatibilis egymással, ezért fontos, hogy mielőtt bármilyen kiegészítőt vásárolunk, győződjünk meg róla, hogy az alkalmazható-e a telefonunkhoz.

A technológia, ha több nehézséggel is, de jól működik nagyobb és áramigényesebb mobil eszközök, táblagépek, transzformer laptopok esetében is.

Dell Latitude 7285 – a vezeték nélkül tölthető laptop

Nemrégiben a Dell dobra piacra A világ első vezeték nélkül tölthető laptopja marketingszlogennel a Dell Latitude 7285 hibrid modellt (képünkön), amely táblagépként és noteszgépként egyaránt használható. Ez egy igen vékony szétcsatolható transzformer készülék, vagyis használhatjuk szimplán tablet módban, vagy hozzácsatolva a billentyűzetet teljes értékű notebook számítógépként.

A készülék alapára 1200 USD, a vezeték nélküli töltés mint extra opció vásárolható meg hozzá egy specialis billentyűzet-panel (Wireless Charging Keyboard – 380 $) és egy alátét (Charging Mat 200 $) formájában. A hálózati áramhoz ez utóbbi alátétet kell csatlakoztatni, s az erre helyezett eszköz akkumulátora közvetlen csatlakoztatás nélkül feltöltődik.

Végül pedig térjünk rá a cikk címében feltett kérdésre:

Mi szól a vezeték nélküli töltés mellett – és mi szól ellene?

Mellette:

  • a készüléket nem kell összedugnunk semmivel;
  • a telefont vagy más hardvereszközt egy mozdulattal levehetjük a töltőről, és máris használhatjuk.

Ellene:

  • a szokásosnál hosszabb töltésidő;
  • a töltés alatt nem használhatjuk a telefonunk legtöbb funkcióját;
  • kevés készülék rendelkezik beépített vevőtekerccsel.

Mint látjuk, egyelőre sokkal több érv szól a vezeték nélküli töltés ellen, mint mellette. A jövőben a technológia fejlődésével, amikor már bizonyos távolságról is lehet tölteni mobilunkat, az eljárás jelentős áttörést hozhat.

Olvass tovább

Angol fordítás – profi fordítóiroda

Az angol nyelv szerepe az internet korában

angol nyelv, internet felhasználók száma
Az internetes web-tartalom 55,7 %-a angol nyelvű, 565 millió felhasználó angol nyelvet használ (2015-ös adat)

Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy globalizált világunk legfőbb közvetítő nyelve az angol. Ez  az információs társadalom és az internet domináns nyelve, s tudjuk, hogy a munkaerő-piaci versenyképességnek épp a naprakész angoltudás az egyik legfőbb feltétele. Nehéz, sőt szinte lehetetlen boldogulni manapság az üzleti világában, az informatika vagy akár az újságírás területén legalább társalgási szintű nyelvismeret nélkül. Ám a hivatalos ügyek intézéséhez, a jogi vagy műszaki jellegű dokumentumok megértéséhez, a hatékony üzleti kommunikációhoz vagy a tudományos együttműködéshez a középfokú nyelvtudás nem elég. Ezekben az esetekben nagy hasznunkra lehet egy megbízható fordítóiroda, amely gyorsan és precízen oldja meg a fordítással és tolmácsolással kapcsolatos valamennyi feladatot.

A budapesti Bilingua Fordítóiroda fő tevékenységei

angol magyar fordító irodaA Bilingua Fordítóiroda több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik a fordítás és tolmácsolás terén. Tevékenységei közül az egyik legkeresettebb az angol-magyar, magyar-angol fordítás.

Tapasztalt szakfordítók, köztük anyanyelvű fordítók állnak az ügyfelek rendelkezésére Budapesten és vidéken a hét minden napján, sőt akár ünnepnapokon is, így az igazán sürgős ügyeket biztosan nem kell majd elhalasztani.

A fordítás a megbízó igényei szerint lehet egyszerű, hivatalos vagy szakfordítás. Sok esetben elegendő egy sima, tartalmilag pontos fordítás, ám a hivatalos dokumentumok, okiratok esetén a kész dokumentumot néhány soros záradékkal vagy tanúsítvánnyal látják el, amely igazolja, hogy a fordítás szövege mindenben megegyezik a forrásnyelvi dokumentum eredeti szövegével.

A leggyakoribb hivatalos fordítások:

  • erkölcsi bizonyítvány
  • anyakönyvi kivonatok (születési, házassági),
  • érettségi bizonyítvány,
  • diploma, szakvizsga
  • céges okiratok, jegyzőkönyvek
  • kórházi papírok, zárójelentések
  • igazolások, határozatok, végzések.

A felsoroltak közül az erkölcsi és érettségi bizonyítvány, valamint az anyakönyvi kivonatok hivatalos fordítását a Bilingua munkatársai akár egy munkanapon belül elkészítik, mindössze 5000 forintos áron.

Olvass tovább

Vizuális észlelés – digitális jel

mozgó állókép

Vizuális észlelés a digitális korban

vasarely műzeum budapest
Vasarely perspektívája

A 21. század nagy változásokat hozott az emberi észlelésben: a digitális fényképezőgépek, iphone-ok, az online megosztások, az Instagram és Pinterest stb. révén az analóg látvány digitális megörökítését célzó technológia szervesen beépült életünkbe. A környező világgal való kapcsolatunkat folyamatosan megszűrik a digitális médiumok.

A 19. században megjelenő fénykép jelentős momentum volt a vizuális kultúra történetében. Ez volt a kezdet a reprodukálható képek megjelenésében az egyedi műalkotásokkal szemben.

Egy festmény egyediségével közvetlenül kötődik környezetéhez, ám a reprodukálható képek megfosztják a festményt a környezetéhez fűződő sajátos viszonyától, ellehetetlenítik az eredetiség fogalmát, elmossák a határokat az egyedi alkotás és másolat között.

A másolataiban megjelenő műalkotás elrugaszkodik az eredeti kontextustól, lehetőséget ad számtalan értelmezésre.

Míg korábban a szemlélődő perspektívájában szerveződött a valóság, most a fényképezőgép megjelenése lehetővé teszi olyan információk rögzítését és kommunikálását, melyeket az emberi szem nem képes egyszerre felfogni. Ez megrengeti a perspektívával kapcsolatos hagyományos nézeteket. A fényképezőgép megmutatja, hogyan változhat az észlelt tárgy annak alapján, hogy hol és mikor vesszük szemügyre.

víz és cseppek látványa
A kimerevített pillanat

Ez egyúttal a festmények demisztifikálását vonta maga után. Az eredeti műalkotást már nem egyedülálló üzenete határozza meg, hanem egyedi tárgyként való létezése. A festmény értékét eredetiségének a bizonyítéka és az ennek megfelelő piaci ára fémjelzi, szemben mindazzal, amit a fényképezőgép reprodukálhatóvá tett.

A tulajdonjog és kézzelfoghatóság kérdése is felmerül a digitális tartományban. Az 1990-es években megjelent az internet,

a web és keresőprogramok az információ és képek demokratizálódását eredményezték.

A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem birtokolhatunk kizárólagosan elektronikus adatokat, digitális képeket, mint mondjuk egy festményt. A szerzői jogi törvények és minden védettség ellenére ma már elképesztő sebességgel áramolnak a képek az interneten, melyek letölthetőek és feltölthetőek, végtelen módon átalakíthatóak és megoszthatóak, ellenőrzésük és birtoklásuk már képtelen feladat lenne, holott tudunk számtalan esetről, amikor szerzői jogokra hivatkozva eltávolítanak valahonnan egy képet – erre az ezer másik helyen azonnal felbukkan.

Mivel a gyakorlatban emiatt semmilyen tulajdoni igény nem fűződhet a digitális képekhez, így értékük is csökken és a birtoklásuk iránti vágy is alábbhagy. A virtuális térben keringő képek mértéktelen számban történő szaporodása és fogyasztása a vizuális világra a bizalmatlanság bélyegét nyomja rá. A látványtengerben nem tudunk konkrét formákat megragadni, ezért a digitális képek révén szerzett észlelésünk a valóságról sokszor megbízhatatlannak, sőt, valótlannak tűnik.

A fénykép megjelenésének köszönhetően előtérbe kerül a másolat és háttérbe szorul az eredeti tárgy –

sokak számára könnyebben befogadható a művészet interneten keresztül, digitális reprezentációként, mint valós tapasztalatként.

Digitális térben a műalkotás értelme, értéke nem kötődik környezethez vagy bármilyen más tényezőhöz.

A modern technológia korában a reprodukálható képek már nem képezik anyagi tulajdon tárgyát, ezért újra kell gondolni a szempontokat, amik alapján értéket tulajdonítunk ezeknek.

moholy-nagy fotó
Moholy Nagy László klasszikus fotója

Az analóg fénykép magán hordozza elkészítésének a nyomait, fizikai bizonyíték a valóság egy sajátos pillanatáról. Jó esetben a szerző kézjegyét, stílusát is magán viseli. Akárhány példányban nyomtatják ki, megőriz valamit eredetiségéből. Sokan tarják úgy, hogy az igazi művészfotó az analóg és fekete fehér. Ezen a nézeten lassan átlép az idő, de az analóg fotózás is újra meg újra divatba jön, mert értékteremtő jellege magas mert páratlan az egyediségben és mert a valóságra vonatkoztatottsága közvetlenebb.

Ezzel szemben a digitális fénykép nem más, mint számítógépen feldolgozott elektronikus információ. A vizuális észlelés tárgya maga a digitális jel.

szelfi mona lisa
Készül a szelfi

Az analóg fotózás időt igényel, minden képpel meg kell dolgozni, ez egyfajta kézművesség, míg a világra vagy magunkra fordított okostelefonunkkal a tömeggyártásra állunk rá. Digitális formátumban a kép túl könnyen létrehozható, átalakítható (valamilyen szándék mentén manipulálható) és terjeszthető az interneten vagy akár multimédiás képpé alakítható, eredeti kontextusból kiragadva, új jelentésrétegekkel gazdagítva. Gondoljunk csak a futótűzként terjedő internetes MÉM-ekre, amelyek között akár a klasszikus festmények radikális átértelmezését is megtaláljuk.

A mai vizuális kultúrában a képek egy különálló virtuális térben és időben léteznek, sajátos esztétikai törvények alapján értelmezhetőek, a tárgy és a reprezentált kép közti kapocs már nem létezik, a forrás irrelevánssá válik, ahogy a valós és valótlan fogalmak is.

A fényképésznek nincs szüksége valós alanyokra, hiszen egy lenyűgöző valóságot szerkeszthet pusztán számítógépes grafikákból. A digitális eszközökkel gyártott multimédiás formátumokra való váltás átformálja a valósághoz fűződő viszonyunkat is, mely ezáltal sokkal képlékenyebbnek tűnik.

Nem a valós és valótlan kérdését illetően keletkezik szakadék, hanem a technológiailag közvetített virtuális világ és a közvetlen valóságos tapasztalat között.

A digitális médiumok által vizuális világunk sokrétűvé vált, egyre nehezebb határt vonni a virtuális és anyagi tartomány között. Az új generációk (Y, Z nemzedék) a képernyők előtt nőttek fel, könnyedén eligazodnak 2D és 3D között, észre sem véve a kettő között a különbséget.

Vizuális kultúránk kétdimenziós reprezentációkban gyökerezik: festményektől, analóg fényképészettől a digitális képalkotásig mindig ott volt a késztetés, hogy a környező világunkat egy hagyományos képben megörökítsük. Az új generáció a különböző médiumok egyesítését tűzi ki célul, hogy többé ne korlátozzanak minket a 2D, 3D, virtuális vagy materiális, analóg vagy digitális fogalmai.

Ez egy új dimenzió, melyhez nehezen rendelhető narratív kontextus.

Olvass tovább

Eredeti tartalom – Unique content

A Google az eredeti tartalmú weblapokat sorolja előre

eredeti tartalmú weblapokAki rendszeres figyelemmel kíséri a Google kulcsszavas listáinak a változását, gyakran jöhet zavarba. Nem mindig érhető sem első ránézésre, sem felületesebb vizsgálattal, hogy egyik honlap miért előzi meg a másikat. Persze a SEO-szakemberek ismerni vélik a legfőbb rangsorolási szempontokat, így akár álmukból felébresztve is felmondják a leckét. Ha a legfontosabb keresőszempont-csoportokat kell felsorolniuk, nagy valószínűséggel első helyre a honlap tartalmi értékeit, második helyre a webhely mögött álló linkprofilt teszik. Régebben ez inkább fordítva volt, gyenge és rosszul összerakott weboldal is lehetett első a Google keresőben, ha elegendően sok külső címről hivatkoztak rá szöveges hiperlink formájában. Ma azonban annyi kétségtelen, hogy a minőségi tartalom előbbre való a rangsorolásban, mint a linkháttér – ugyanakkor az is kétségtelen, hogy mindkettőre szükség van, külön-külön nem viszik sikerre a weboldalt. Ha az álmából felébresztett keresőmarketinges SEO-szakértő a szempontok sorolása előtt megihat egy kávét, akkor nem csupán két tényezőt fog említeni, hanem a két nagy csoporton belüli elvárásokat is számba veszi. Valahogy így:

1. a honlap maga

  • a honlap (főleg szöveges) tartalma
    • információkban gazdag
    • érdeklődésre tarthat számot
    • a téma kulcsszavaira nézve releváns
  • a honlap technikai jellemzői
    • feltérképezhetőség
    • gyors betöltődés
    • beágyazott elemek és attribútumaik
  • egyszerre tartalmi és formai megfelelés
    • keresőbarát jelleg
    • kulcsszavas reprezentáció

2. a linkprofil

  • a hivatkozó weboldalak magas értéke, autoritása
  • a hivatkozó weblapok magas száma
  • a hivatkozó honlapok és a hivatkozott oldal tartalmi összefüggései
  • a linkek relevanciája

Ezek mind-mind roppant fontos keresőszempontok, minél jobb teljesülésük esetén nő az előrejutás esélye, hiányuk esetében pedig romlik.

Ezt valóban nagyjából pontosan így tudják a szakmában jártasak, és természetesen nemcsak a címszavakat ismerik, hanem azt is pontosan tudják, konkrétan mi értendő az egyes pontok alatt és hogyan lehet ezeknek a honlapot megfeleltetni. Vagyis értenek a Google szempontú honlapoptimalizálás tudományához – és mégis előfordulhat, hogy a kulcsszavas találati rangsor élén szereplő weboldalakat vizsgálva nem tudnak választ adni arra, miért szerepel az egyik jobban, a másik meg kevésbé.

Erre nézve gyakran születnek új elméletek.

A forgalom nagysága mint rangsorolási tényező

Nemrégiben az egyik legnagyobb audit rendszer arra a következtetésre jutott, hogy nem a weboldal minősége és nem a linkprofil hatékonysága a legfőbb rangsorolási szempont, hanem a kérdéses oldal forgalma, látogatottsága. A nagy forgalmú weblapok akkor is megelőzhetik a gyérebb látogatottságúakat, ha tartalmuk gyengébb és linkprofiljuk kevésbé hatékony. Erre a következtetésre több tízezer oldal vizsgálatával nyert adatbázis elemzése alapján jutottak. Az eredményben fölösleges lenne kételkedni, ám szinte bizonyos, hogy vizsgálatuk tárgyát eleve az ismert nagyobb portálok, webshopok, információs oldalak képeztek, nem pedig a kisebb forgalmú szakmai honlapok, tematikus weboldalak, személyes blogok, netán speciális, tartalommarketing oldalak.

Egy-egy ilyen website olvasói forgalma szerény, de saját tárgyának kulcsszavaival ennek ellenére top helyezéseket szerezhet. Hogy ezeket valóban megszerzi-e, és meg tudja-e tartani őket, az nem annyira a kattintások számától, hanem valóban a honlap minőségétől függ.

És itt következik az a helyzet, amikor a látszólag teljesen azonos kvalitású weboldalak közti sorrend kialakulását illetően a szakember egy rövidebb elemzés alapján nem tudja az okokat feltárni.

A honlap tartalmára vonatkozó fenti felsorolásból ugyanis kimaradt az a szempont, mely már korábban is bírt jelentőséggel, mostanra azonban döntő befolyással lehet a helyezések alakulására nézve.

A tartalom eredetisége befolyásolja a Google-helyezést

Eredeti tartalom - Unique content
Eredeti honlaptartalom – Unique content

Az utóbbi időben egyre inkább úgy tűnik, a Google kereső algoritmusa igen alaposan megvizsgálja a webfelületekre kerülő tartalmak eredetiségét. Ha egy friss oldal fontosabb tartalmi elemeit korábban már indexelt más oldalakon is megtalálta, akkor a besorolásban még akkor is az adott tartalom régebbi közlője részesül előnyben a kulcsszavas a listára való pozíciókért folyó versenyben, ha esetleg kevéssé optimalizált, nem eléggé keresőbarát és nagy linkprofil sincs mögötte, viszont az adott tartalmat hamarább, elsőként közölte – minden további megjelenés másolásnak, utóközlésnek vagy akár plágiumnak minősülhet, és emiatt a nem eredeti tartalmat közlő weblap hátrább sorolódik, mint a közlési elsőséget magáénak tudó.

A legfontosabb keresőszempontok közé tehát feltétlenül fel kell venni ezt a pontot is:

  • a weboldal eredeti tartalma, tartalmának egyedi volta

Fontos hangsúlyozni, hogy ez valóban csak a tematikus leírásokra, szakmai oldalakra, netán személyes weblapokra vonatkozik. Mondjuk, ha egy irodalmi honlap Orwell 1984 című regényét ismerteti és a szerző nevére, valamint a regény címére keresve top helyezést ért el, akkor ugyanennek az ismertetésnek a közlésével már bármilyen erősen optimalizált más weboldal nem tud jobb helyezést szerezni. Vagy ha egy műszaki témákkal foglalkozó top website témája a laptop videókártya javítás, akkor ugyanazzal a technológiai leírással nem a jobban optimalizált, minden tekintetben keresőbarát és kívülről is támogatott weboldal lesz ennek a műveletnek a kulcsszavaival vezető, hanem az, amelyik az adott szakmai leírást elsőként közölte. Ha egy később indult honlap labdába akar rúgni ugyanezekkel a kulcsszavakkal, akkor merőben új, teljesen eredeti tartalommal kell próbálkoznia – természetesen a kulcsszavak és keresőkifejezések megfelelő reprezentációja mellett.

Más a helyzet például a hírportálok esetén. Hiába közli ugyanazt a híranyagot elsőként egy kis hírblog vagy szerény látogatottságú online magazin, hiába kerül akár az első helyre a hír címével – ha egy nagy hírportál jóval később is közli ugyanezt az anyagot, azonnal az élre kerül magas olvasottságának, presztízsének köszönhetően.

Megint más a helyzet webáruházakra nézve: ugyanazt a terméket ugyanazzal a leírással rengeteg webshop kínálhatja, a termék nevére keresve itt sem az első közlő lesz a nyerő, de még csak nem is a legnagyobb forgalmú online áruház, hanem valószínűleg az, amely egyfelől nagyobb felhasználói élményt, másfelől átláthatóbb és biztonságosabb vásárlói kondíciókat kínál az oda látogatóknak. Ha ezeket a külön algoritmusokkal vizsgált kvalitásokat még az általános gyári leírást kiegészítő egyedi tartalom is megerősíti, akkor az ilyen termék oldala sokkal jobb eséllyel indul a jó organikus pozíciókért folyó versenyben.

Az eredeti tartalom megléte vagy hiánya tehát sok esetben eldöntheti helyezések sorrendjét, top Google pozícióra aspiráló website nem lehet meg unique content nélkül, mint ahogy hatékony tartalommarketing tevékenység és elképzelhetetlen egyediség és eredetiség nélkül.


Kapcsolódó tematikus tartalmak:

Laptopszerviz honlapjának tartalma

Laptop szerviz honlap tartalom
Tartalom készítés a laptopszervíz honlapjára – épp laptopokon 🙂

A minőségi webtartalom kritériumai

A webtartalom minősége általában eldönti egy honlap sorsát, pontosabban azt, hogy sikeres lesz-e a Google keresőben és ezáltal hoz-e organikus forgalmat a weboldal mögött álló vállalkozás számára. Ha kiváló tartalom kerül a webhelyre, alig kell külső támogatást igénybe venni, a honlap megcsinálja magát. Ez szépen hangzok és pofonegyszerűnek látszik, ám a minőségi követelménynek megfelelni nem olyan egyszerű, mert számos kritériumot kell szem előtt tartani, és ezeknek egyidejűleg megfelelni csak komplex szemlélettel és kreativitással lehetséges. Néhány ezek közül:

  • a tartalomnak eredetinek kell lennie (a másolt szövegeket a Google nem értékeli, az ilyen tartalmú honlapokat meg se jeleníti a találati oldalakon)
  • a honlaptartalomnak információkban gazdagnak kell lenni (legtöbben konkrét adatokat keresnek az interneten, régen rossz, ha egy weblap infó helyett csak mesél)
  • árnyalt és tagolt webtartalomra van szükség: az adott témát sokoldalúan kifejtő oldalak számíthatnak tartós sikerre
  • a weboldal sokakat érdeklő dologról szóljon: hiába feleltetjük meg az összes fenti elvárásnak, ha a website tárgya senkit nem érdekel, aligha számíthatunk sikerre
  • a honlap tartalma legyen releváns saját témájának fő kulcsszavaira nézve (hogy a Google mit ért relevancián, nehéz megmondani; néhány szempont: Releváns tartalom a Google szerint | Releváns kontextus – tartalmi relevancia)

Nézzünk egy konkrét témát. Tegyük fel, hogy egy alkatrész-szaküzletként is működő notebook-szervíz honlapjának a tartalmát kell úgy kialakítanunk, hogy jól szerepeljen a a keresőtalálati eredményoldalakon (SERP) és jelentős forgalmat hozzon a Google kereső felől.

Mi legyen egy laptop szerviz weblapjának tartalma?

Először is tisztázni kell a honlap jellegét, célját, funkcióját. Ennek során, tegyük fel, megállapítást nyert, hogy egy multifunkcionális webegységről van szó, amely a következőket egyesíti:

  • a céget reprezentáló honlap: az akatrészek forgalmazásával és laptopok szervizelésével foglalkozó vállalkozás internetes megjelenését reprezentáló céges honlap – a cégnév mind brend-várományos megnevezés jelenik meg a webhelyen
  • szervizi szolgáltatások weboldala – a javítási, szerelési munkák, az alkatrészfajták cseréje külön-külön bemutatásra kerül
  • laptopalkatrészeket forgalmazó szakáruház honlapja – a cég hangsúlyozza, hogy szervizműhelyei egyben alkatrész-szaküzletek, mi több, ők rendelkeznek Magyarországon a legnagyobb raktárkészlettel
  • webáruház –  mindezeken felül a honlap webshopként és működik és hardver eszközök, alkatrészek, tartozékok és kiegészítők ezrei szerezhetők be a webfelületről online rendeléssel

Nos, ennek a sokrétűségnek a honlaptartalom kialakításában is meg kell mutatkoznia.

Mint céges honlapnak tartalmaznia kell a szokásos marketingelemeket csakúgy, mint az elérhetőségre, a szolgáltatások igénybevételére és a vásárlásra vonatkozó praktikus tudnivalókat. A brendépítés tekintetében alapkövetelmény, hogy a cég neve és a vele képzett jellegzetes kombinációknak (pl. cégnév + laptopszerviz, cégnév + helynév – pl. Budapest -; cégnév + szolgáltatás neve) nemcsak hogy hangsúlyosan elő kell fordulniuk a honlaptartalom szembetűnő helyein, hanem ezekre a kifejezésekre optimalizálni is kell az weboldalt.

Mint szolgáltatásokat kínáló webhelyet, két külön szempontból érdemes tartalmilag relevánssá tenni. Az egyik: melyik szolgáltatás a cég legfőbb profilja (mondjuk: laptop billentyűzet csere), a másik: melyik a neten a legkeresettebb szolgáltatás (mondjuk: laptop videokártya javítás). Természetesen a többi szolgáltatásnak is lehet saját weblapja a honlaprendszeren belül, de a vállalkozás fő profiljának és a legnagyobb érdeklődésre számot tartó szervízi szolgáltatásnak kiemelt hangsúllyal kell szerepelnie ahhoz, hogy e tevékenységek kulcsszavaira a honlap top Google-helyezést szerezzen.

A laptop alkatrészek forgalmazásában hasonló módon érdemes a weboldalt nagyon jól megfeleltetni a cég kereskedői magatartására legjellemzőbb alkatrészek nevére nézve egyfelől, és az interneten legkeresettebb kurrens alkatrésznevekre másfelől. E kettős megfeleltetés mind a hardverszaküzlet, mind a webshop forgalmának növelését szolgálhatja.

Olvass tovább

Tartalom, marketing, közösség

online média tartalom marketingPollner szerint a halálmadarak már régóta ott keringenek és huhognak a hagyományos online médiatartalmak (leginkább a cikkek) körül. Annyira régen, hogy már egészen meg is szoktuk jelenlétüket. Jordan Kretchmer a Mashableben megjelentetett cikke viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ki kell kell szakadni a megszokásokból és gyorsan cselekedni kell. A téma természetesen a vélemények, a hozzászólások, a párbeszéd – és végső soron a kötődés kiszervezése az online médiából a közösségi médiába.

Néhány éve médiacégek egymással versenyezve építették be oldalaikba a különböző közösségi “share” (megosztás) gombokat. (Mindez természetesen a Facebook “Like/Tetszik” gombjának cunamijában csúcsosodott ki.) Mára azonban jól látszik, hogy a közösségi elérés közel sem azonos az új olvasók megszerzésével, ahogy a “lájkolás” és az eredeti cikket publikáló kiadványhoz való kötődés sem szinonimák.

Kretchmer (és mások) szerint óriási hiba lemondani a közösségről, átengedni a beszélgetést (és a kötődés) a közösségi oldalaknak. A hibás stratégia oka véleménye szerint a nem megfelelő, még a Facebook és a Twitter megjelenése előtt kialakított, drága és bonyolult, nehezen módosítható szerkesztőségi rendszerekben, illetve a gyors döntéseket lehetetlenné tevő, túlságosan decentralizált döntési struktúrákban keresendő.

Nálunk persze kicsit más a helyzet. (Nem csak azért, mert kisebbek a kiadói szervezetek és szerényebb a kiadványokat működtető informatikai rendszerek is.) A legtöbb online kiadvány csak nagyon lassan és óvatosan vezette be a hozzászólás intézményét. (A fórumokkal szerzett keserves tapasztalatok alapján ez érthető is.) Hamar kiderült, hogy a “langyos” cikkek a hozzászólásoktól sem válnak olvasottabbá, viszont még a legártatlanabb cikkek után is kitörhet a komment-háború. A hazai online szerkesztőségek mind minimális (vagy annál is kisebb) stábbal dolgoznak, ezért a kommentek kezelésére sehol sincs elegendő ember, idő, energia. Érthető tehát, hogy a legtöbb szerkesztőség örömmel vette, amikor a kommentelők áttették székhelyüket a Facebookra.

Van visszaút? Vissza lehet csalogatni a közönséget a közösségi médiától? Erősíthető újra a kiadványhoz való kötődés? A Mashable cikke Pollnert nem győzte meg erről. Kretchmer írásának összegzéssel foglalkozó része “innovatív megoldások”, “a közösségi platformok integrálását” és más hasonló általánosságokat emleget. Meg persze az élő párbeszédfolyamot is, ami éppen Kretchmer cégének a szolgáltatása.


online média, közösségi marketing, fb komment, twitter, cikk, like, facebook, online tartalom, magyar média, tartalommarketing